kokain

Kokain, coke, kokó, kóla, koksz – Tudd meg az igazat!

Mi kokain?

A kokalevélből kivont kokaint eredetileg fájdalomcsillapításra fejlesztették ki. A leggyakrabban az orron át szippantják fel úgy, hogy a por az orrszöveteken keresztül szívódjon fel a véráramba. Ezenkívül szájon át is fogyasztható, vagy bedörzsölhető a fogínybe. A kokain szó utal a por formájú és a kristály formájú anyagra is.

kokain por

A gyorsabb felszívódás érdekében a szerrel élők intravénás injekcióként is használják, bár ez lényegesen megnöveli a túladagolás veszélyét. Füstként vagy gőzként történő belélegzése kisebb egészségügyi kockázattal gyorsítja fel a felszívódást, mint az injekció.

A port általában semleges anyagokkal keverik, mint például kukoricakeményítővel, hintőporral és/vagy cukorral, illetve más drogokkal, például prokainnal (egy helyi érzéstelenítő) vagy amfetaminokkal.

Egy halálos fehér por?

A kokain az egyik legveszélyesebb ismert drog. Bebizonyosodott, hogy ha egyszer valaki elkezdi szedni, akkor testileg és lelkileg majdnem lehetetlen megszabadulni a szorításából. Fizikailag ingerli azokat az agyban található kulcsfontosságú receptorokat (a testbeli változásokat érzékelő idegvégződéseket), amelyek aztán eufóriát váltanak ki, mellyel szemben a használók hamar toleranciát fejlesztenek ki – ezért csak a nagyobb dózisok és a gyakoribb használat érheti el ugyanazt a hatást.

Ma a kokain az egész világra kiterjedő, multimilliárdos üzleti vállalkozás. Fogyasztói felölelik az összes korosztályt, foglalkozást és vagyoni réteget, még nyolcéves iskolás gyerekeket is.

A kokainfogyasztás légzési elégtelenségből, agyvérzésből, agyi érelzáródásból vagy szívinfarktusból eredő halálhoz vezethet. A kokainfüggő anyák gyermekei maguk is drogfüggőként jönnek a világra. Sokan közülük születési rendellenességektől és számos egyéb problémától szenvednek.

A vele járó veszélyek ellenére a kokainhasználat tovább növekszik – valószínűleg azért, mert a használói már a függőség felé vezető sötét úton megtett első lépések után is nagyon nehéznek találják a szabadulást.

Miért okoz a kokain olyan könnyen függőséget?

A metamfetamin (a központi idegrendszert serkentő, erős függőséget okozó anyag) után az összes drog közül a kokain okozza a legerősebb pszichés függőséget. Kulcsfontosságú örömközpontokat stimulál az agyban, és különösen nagy mértékű eufóriát vált ki.

A kokainnal szembeni tolerancia gyorsan kialakul – a drogfüggő hamarosan már nem nyer belőle annyi élvezetet, mint amennyit korábban azonos mennyiségű kokainnal elért.

A drogok halálos kominációja

A kokaint néha más drogokkal együtt fogyasztják, úgymint nyugtatókkal, amfetaminokkal (a központi idegrendszerre ható stimuláns, amelyet gyakran „speed”-nek hívnak) marihuánával és heroinnal. Az ilyen kombinációk nagyon megnövelik a kokainhasználat veszélyeit. A kettős drogfüggőség kialakulásának valószínűségén túl könnyen lehet olyan narkotikumkeveréket készíteni, amely halálosnak bizonyul.

A kokain hatásai

Mik a kokain rövid távú hatásai?

A kokain rövid ideig tartó erős eufóriát okoz, amelyet rögtön az ellentéte követ – mély depresszió, idegesség és sóvárgás még több drog után. Használói gyakran nem esznek vagy alszanak megfelelően. Magas pulzusszám, izomgörcsök és izomrángások fordulhatnak elő náluk. A drog paranoiát (más emberekkel szembeni gyanakvás, bizalmatlanság, illetve más emberektől való félelem, düh, ellenségesség és idegesség) okozhat még akkor is, amikor a személy már nem áll a közvetlen hatása alatt.

Függetlenül attól, hogy milyen mennyiségben vagy milyen gyakran szedi valaki, a kokain növeli annak kockázatát, hogy szívinfarktus, agyvérzés, görcs vagy légzési elégtelenség következzen be, amelyek bármelyike hirtelen halált okozhat.

Mik a kokain hosszú távú hatásai?

A „drogőrült” szót eredetileg évekkel ezelőtt alkották az állandó kokainhasználat negatív mellékhatásainak leírására. Ahogy a droggal szembeni tolerancia növekszik, egyre nagyobb mennyiséget kell használni ugyanolyan eufória eléréséhez. A huzamosabb mindennapi fogyasztás álmatlanságot és étvágytalanságot okoz. A személy pszichotikussá válhat, és hallucinálni kezdhet.

kokain hatása

Mivel a kokain felborítja az agyban végbemenő vegyi folyamatokat, a személynek egyre több drogra van szüksége belőle ahhoz is, hogy csupán „átlagosan” érezze magát. Azok, akik kokainfüggővé válnak, elveszítik az érdeklődésüket az élet egyéb területei iránt (ahogy ez a legtöbb droggal kapcsolatban szintén így van).

A kokainelvonás olyan komoly depressziót okoz, hogy a személy hajlandó szinte bármit megtenni, hogy megkapja a drogot – még gyilkolni is képes.

Amennyiben azonban nem jut kokainhoz, a depresszió annyira elmélyülhet, hogy öngyilkosságba hajszolja az illetőt.

RÖVID TÁVÚ HATÁSOK:

  • étvágytalanság
  • megnövekedett pulzusszám, vérnyomás és testhőmérséklet
  • összeszűkült erek
  • szaporább légzés
  • kitágult pupillák
  • rendszertelen alvás
  • émelygés
  • túlzott izgatottság
  • furcsa, kiszámíthatatlan, néha erőszakos viselkedés
  • hallucinációk, túlérzékenység, ingerlékenység
  • tapintási hallucinációk, ami olyan érzést okoz, mintha bogarak mászkálnának az ember bőre alatt
  • felfokozott eufória
  • aggódás és paranoia (tébolyodottság)
  • depresszió
  • erős sóvárgás a kábítószer után
  • pánik és pszichózis (elmebaj)
  • a nagy adagok (akár csak egyetlen egyszer is) izomrángásokhoz, rohamokhoz és hirtelen halálhoz vezethetnek.
  • A kokain szív-, vese-, agy- és tüdőkárosodást okoz.

HOSSZÚ TÁVÚ HATÁSOK

  • maradandó károsodás a szív és az agy véredényeiben
  • magas vérnyomás, amely szívinfarktushoz, agyvérzéshez és halálhoz vezethet
  • máj-, vese- és tüdőkárosodás
  • felszippantás esetén az orrszövetek roncsolódása
  • elszívás esetén légzési elégtelenség
  • intravénás használat esetén fertőző betegségek, kelések és tályogok
  • alultápláltság, súlyveszteség
  • a fogak állapotának súlyos leromlása
  • hallási és tapintási hallucinációk
  • szexuális problémák, a nemi szervek károsodása, terméketlenség (nőknél és férfiaknál egyaránt)
  • tájékozódási zavarok, apátia, kimerültség
  • ingerlékenység és hangulatzavar
  • gyakran előforduló veszélyes magatartás
  • önkívület vagy pszichózis
  • súlyos depresszió
  • tolerancia és függőség (akár egyetlen használat után is).

A kokain rövid története

Ami vallási szokásként indult az Andokban, világszerte ártalmas gyakorlattá változott.

koka cserje

A kokacserje az egyik legrégebbi, leghatásosabb és legveszélyesebb természetes eredetű stimuláns. Időszámításunk kezdete előtt 3000 évvel az Andokban az ősi inkák kokalevelet rágtak, hogy felgyorsítsák a szívverésüket és a légzésüket, és ezzel ellensúlyozzák a ritka hegyi levegő hatásait.

A perui őslakosok a kokaleveleket csak vallási ceremóniák alatt rágták. Ez megváltozott, amikor 1532-ben spanyol katonák léptek Peru földjére. A spanyol ezüstbányák indián kényszermunkásait folyamatosan kokalevelekkel látták el, mert az könnyebben kontrollálhatóvá és kizsákmányolhatóvá tette őket.

A kokaint először 1859-ben Albert Niemann német kémikus vonta ki kokalevelekből. Gyógyászati körökben az 1880-as években kezdték el népszerűsíteni.

Sigmund Freud osztrák pszichoanalitikus maga is használta a drogot, és ő volt az első, aki széles körben népszerűsítette a kokaint mint a depressziót és a szexuális impotenciát gyógyító serkentőszert.

1884-ben publikált egy cikket „Über Coca” (A kokáról) címmel, amely az általa „mágikus” szernek nevezett kokain „előnyeit” népszerűsítette.

Freud azonban nem volt objektív megfigyelő. Maga is rendszeresen használt kokaint, felírta a barátnőjének és a legjobb barátjának is, illetve általános használatra ajánlotta.

Bár észrevette, hogy a kokain „testi és erkölcsi hanyatláshoz” vezet, Freud továbbra is javasolta közeli barátainak a kokain fogyasztását, akik közül az egyik végül paranoiás hallucinációktól szenvedett – elmondása szerint „fehér kígyók másztak a bőrén”.

Freud azt hitte, hogy „az emberek számára mérgező [kokain]dózis igen magas, és úgy tűnik, nincs halálos dózis”. Ezzel a hittel ellentétben, Freud egyik páciense belehalt az általa felírt magas dózisba.

1886-ban a drog népszerűsége újabb lendületet kapott, amikor John Pemberton kokaleveleket használt új üdítőitala, a Coca-Cola alkotórészeként. A fogyasztókra gyakorolt euforikus és energetizáló hatása segített abban, hogy a századfordulóra a Coca-Cola népszerűsége az egekbe szökjön.

Az 1850-es évektől az 1900-as évek elejéig a kokain- és ópiumtartalmú elixíreket (varázs- vagy gyógyhatású oldatokat), tonikokat és borokat minden társadalmi réteg fogyasztotta. Hírességek népszerűsítették a kokaintonikok és -elixírek „csodálatos” hatását, beleértve Thomas Edison feltalálót és Sarah Bernhardt színésznőt. A drog népszerűvé vált a némafilmiparban is, és a Hollywoodból akkoriban kiáramló kokainpárti üzenetek milliókat befolyásoltak.

A társadalomban nőtt a kokainfogyasztás, és a drog veszélyei egyre nyilvánvalóbbá váltak. 1903-ban a közönség nyomása a Coca-Cola céget arra kényszerítette, hogy az üdítőitalból eltávolítsa a kokaint.

1905-re népszerűvé vált kokaint szippantani, majd öt éven belül a kórházak és az orvosi irodalom elkezdett a drog használatából származó orrszövet-károsodás eseteiről beszámolni.

1912-ben az USA kormánya 5000 kokainhoz köthető halálesetről számolt be egy év alatt, és 1922-re a drogot hivatalosan betiltották.

1970-ben a kokain mint az üzleti élet és a szórakoztatóipar divatos, új kábítószere bukkant fel. A kokain tökéletes társaságnak tűnt a felpörgetett élettempó mellé. „Energiát adott”, és segített az embereknek „talpon maradni”.

Néhány amerikai egyetemen 1970 és 1980 között megtízszereződött azon hallgatók aránya, akik kokainnal kísérleteztek.

Az 1970-es évek végén a kolumbiai drogkereskedők elkezdtek egy egész hálózatot létrehozni, hogy kokaint csempésszenek az USA-ba.

Hagyományosan a kokain a gazdagok kábítószere volt, a kokain szokásszerű használatával járó magas költségek miatt. Az 1980-as évek végére már nem a gazdagok kábítószereként gondoltak a kokainra. Addigra kivívta az Amerika legveszélyesebb és leginkább függőséget okozó kábítószere címet, és a szegénységgel, a bűnözéssel és a halállal kapcsolták össze.

Az 1990-es évek elején a kolumbiai drogkartellek évi 500–800 tonna kokaint állítottak elő és exportáltak, nemcsak az USA-ba, hanem Európába és Ázsiába is. A nagy kartelleket a bűnüldöző szervek az 1990-es évek közepén felszámolták, ám ezek helyére kisebb csoportok álltak – így ma Kolumbiában több mint 300 ismert kábítószercsempész szervezet működik.

2008-ra a kokain vált a világ második leggyakrabban árusított illegális drogjává.

Amit a drogdílerek mondanak

Amikor tinédzsereket egy felmérés során arról kérdeztek, hogy miért kezdtek el drogozni, 55%-uk azt válaszolta, hogy a barátaik nyomására tették. Menők és népszerűek akartak lenni. A dílerek tudják ezt.

drogdíler

Barátként közelítenek hozzád, és felajánlják, hogy „segítenek” neked „valamivel, ami majd feldob”. A drog „segíteni fog neked beilleszkedni”, vagy „vagány leszel tőle”.

A drogdílereket az elérhető haszon motiválja, és ezért bármit mondhatnak neked, hogy megvedd a drogot. Azt mondják, hogy „a kokain bulivá teszi az életed”.

Amíg megkapják a pénzüket, a drogdílereket nem érdekli, hogy a drogok tönkreteszik az életed. Őket kizárólag a pénz érdekli. Volt dílerek beismerték, hogy a vevőiket csak „sakkfiguráknak” tekintették.

Ismerd meg a tényeket a drogokról! Hozd meg a saját döntésed!

Forrás: Az igazság a kokainról drogfelvilágosító füzet

Oszd meg!

 

Kokain

borokaKokain, coke, kokó, kóla, koksz – Tudd meg az igazat!