[custom_headline type=”left, center, right” level=”h2″ looks_like=”h5″ accent=”true”] Mi az alkohol [/custom_headline]
Az alkohol egy drog.
A depresszánsok (nyugtatók) közé sorolják, ami azt jelenti, hogy lassítja az életfunkciókat, azaz összefolyó beszédet, bizonytalan mozgást, érzékelési zavarokat és gyors reagálásra való képtelenséget eredményez.
Az elmére kifejtett hatásait tekintve a legjobb, ha olyan drogként gondolunk rá, amely csökkenti a személy racionális gondolkodási képességét, és eltorzítja az ítélőképességét.
Bár depresszánsként sorolják be, az elfogyasztott alkohol mennyisége határozza meg a hatás típusát. A legtöbben a serkentő hatása miatt isznak például egy pohár sört vagy bort, hogy „elengedjék magukat”. Ám ha a személy többet fogyaszt, mint amit a test fel tud dolgozni, akkor megtapasztalja az alkohol nyugtató hatását. Kezdi „butának” érezni magát, romlik a mozgáskoordinációja és az önuralma.
Az alkohol-túladagolás még súlyosabb depresszáns hatásokat vált ki: a fájdalomérzet hiányát, mérgezést, amelynek során a test kihányja a mérget, és végül öntudatlanságot vagy – ami még rosszabb – súlyos túladagolás esetén kómát vagy halált. Ezek a reakciók attól függenek, hogy mennyit fogyaszt az illető, és milyen gyorsan.
Különféle fajtájú alkoholok vannak. Az etil-alkoholt (etanolt) – italokban csak ilyen alkoholt használnak – gabona vagy gyümölcs erjesztésével állítják elő. Az erjedés vegyi folyamat, amelynek során az élesztőgombák bizonyos szerves anyagokat lebontva alkoholt hoznak létre.
[custom_headline type=”left, center, right” level=”h2″ looks_like=”h5″ accent=”true”] Alkoholtartalom [/custom_headline]
Az erjesztett italok, mint például a sör vagy a bor, 2–20%-os alkoholtartalmúak. A párlatok (égetett szesz) 40–50%-os vagy magasabb alkoholtartalmúak. Ezek szokásos alkoholtartalma a következő:
Sör 2–6% alkohol
Almabor 4–8% alkohol
Bor 8–20% alkohol
Tequila 40% alkohol
Rum 40% vagy több alkohol
Brandy 40% vagy több alkohol
Gin 40–47% alkohol
Whiskey 40–50% alkohol
Vodka 40–50% alkohol
Likőrök 15–60% alkohol
[custom_headline type=”left, center, right” level=”h2″ looks_like=”h5″ accent=”true”] Ittas vezetés [/custom_headline]
2007-ben az USA-ban a tizenévesek ittas vezetéséből származó
balesetek halálos áldozatainak száma 1393 volt – csaknem négy haláleset az év minden napján.
Az amerikai tizenévesek halálozási okainak listáját a gépjármű-balesetek vezetik – a halálesetek több mint egyharmadáért felelősek. A 2006-ban a közúti balesetben meghalt tizenéves járművezetők 31%-a ittas volt az amerikai közlekedésbiztonsági hatóság szerint.
Annak kockázata, hogy egy alkoholos befolyásoltság alatt álló autóvezető járműbalesetben életét veszítse, legalább 11-szer akkora, mint azoknál a járművezetőknél, akiknek nincs alkohol a szervezetében.
A legtöbb ember számára ezek csak statisztikák – talán sokkolóak, de csak statisztikák. Ám azok családtagjai és barátai számára, akik tizenévesen ittas vezetés következtében meghalnak, minden egyes szám tragikus veszteséget jelent.
Az alkohol torzítja a személy érzékelési és ítélőképességét. Az alkoholos befolyás alatt álló emberek beismerik, hogy a reakcióidejük lassabb, mint amikor nem isznak, és sok mindent megkockáztatnak, amit sosem tennének, amikor józanok. Ez túl gyakran bizonyul végzetesnek.
[custom_headline type=”left, center, right” level=”h2″ looks_like=”h5″ accent=”true”] Hogyan hat az alkohol a testre[/custom_headline]
Az alkohol a gyomorfalban és a vékonybélben található kis vérereken keresztül szívódik fel a véráramba. Néhány perccel az alkoholivás után feljut a gyomorból az agyba, ahol gyorsan kifejti a hatásait, lelassítva az idegsejtek tevékenységét.
Az alkohol kb. 20%-a a gyomorban szívódik fel. A maradék 80% legnagyobb része a vékonybélben szívódik fel.
Az alkoholt a vér elszállítja a májba is, amely az úgynevezett „metabolizáció” („anyagcsere”) útján kinyeri az alkoholt a vérből, és nem mérgező anyaggá alakítja. A máj egyszerre csak bizonyos mennyiséget tud metabolizálni, a maradék pedig tovább kering az egész szervezetben. Így a szervezetre gyakorolt hatásának erőssége közvetlenül összefügg a fogyasztott mennyiséggel.
Amikor az alkohol mennyisége a vérben meghalad egy bizonyos szintet, a légzőrendszer jelentősen lelassul, és kómát vagy halált okozhat, mivel az oxigén már nem éri el az agyat.
[custom_headline type=”left, center, right” level=”h2″ looks_like=”h5″ accent=”true”] Fiatalok és felnőttek – mi a különbség [/custom_headline]
A fiatalok teste nem tud ugyanúgy megbirkózni az alkohollal, mint a felnőtteké.
Az ivás ártalmasabb a tizenévesekre, mint a felnőttekre, mivel az agy serdülőkorban és fiatal felnőttkorban még fejlődésben van. E kritikus növekedési időszak alatt az ivás egész életre szóló kárt okozhat az agyműködésben, különösen az emlékezetben és a mozgáskoordinációban.
A kutatás szerint azok a fiatalok, akik 15 éves kor előtt kezdenek inni, négyszer akkora valószínűséggel válnak alkoholfüggővé, mint azok, akik 21 éves korukban isznak először.
Néhány tizenéves számára az ivás megoldásnak látszik azokra a problémákra, amelyekkel nem tud szembenézni. Ilyen volt Samantha is.
„13 éves koromban a barátaim kigúnyoltak, ha nem ittam. Azért adtam be a derekam, mert könnyebb volt a többiekhez csatlakozni. Elég boldogtalan voltam, és csak azért ittam, hogy meneküljek az élet elől.
Egyre kevesebbet mentem el otthonról, ezért elkezdtem elveszíteni a barátaimat, és minél jobban egyedül voltam, annál többet ittam.
Erőszakos és gátlástalan voltam. Soha nem tudtam, hogy mit csinálok. Szétromboltam a családomat.”
Amikor 16 éves korában kirúgták otthonról, hajléktalan volt, koldulni kezdett, hogy italt vehessen. Többévi alkoholizálás után az orvosok elmondták neki, hogy jóvátehetetlenül károsodott az egészsége.
[custom_headline type=”left, center, right” level=”h2″ looks_like=”h5″ accent=”true”] Mi az alkoholizmus [/custom_headline]
Az alkoholfüggőségnek (alkoholizmus) négy tünete van:
Sóvárgás: erős igény vagy kényszer az ivásra.
Önuralom elvesztése: képtelenség határt szabni az ivásnak.
Testi függőség: elvonási tünetek, például émelygés, izzadás, remegés és szorongás, amelyek akkor következnek be, amikor huzamosabb, intenzív ivás után abbahagyják az alkoholfogyasztást.
A súlyos függőség életveszélyes elvonási tünetekhez vezethet, beleértve a görcsöket, amelyek az utolsó alkoholfogyasztás után 8-12 órával kezdődnek. A delirium tremens (DT, „remegő önkívület”) 3-4 nappal később kezdődik; a személy rendkívül izgatottá válik, remeg, hallucinál, és elveszti a kapcsolatot a valósággal.
Tolerancia: ellenálló-képesség, ami azt jelenti, hogy nagyobb alkoholmennyiség szükséges a mámoros állapot eléréséhez.
Az egyre súlyosabb alkoholista gyakran mondja, hogy bármikor abba tudná hagyni, ha úgy döntene – csak éppen soha nem „dönt úgy”. Az alkoholizmus nem egy végállomás, hanem folyamat, a romlás hosszú útja, amelynek során az élet folyamatosan rosszabbodik.
RÖVID TÁVÚ HATÁSOK
Attól függően, hogy mennyit fogyaszt belőle, és milyen az illető fizikai állapota, az alkohol a következőket okozhatja:
[icon_list]
[icon_list_item type=”check”] összefolyó beszéd [/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] álmosság[/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] hányás [/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] hasmenés [/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”]gyomorrontás [/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] fejfájás [/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] légzési nehézségek [/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] torz látás és hallás [/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] csökkent ítélőképesség [/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] romló érzékelés és mozgáskoordináció [/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] öntudatlanság [/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] vérszegénység [/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] kóma [/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] emlékezetkiesés (az alkoholfogyasztó nem emlékszik a befolyásoltság idején történt eseményekre) [/icon_list_item]
[/icon_list]
HOSSZÚ TÁVÚ HATÁSOK
A mértéktelen ivás és a folyamatos nagy mennyiségű alkoholfogyasztás sok egészségügyi problémával függ össze:
[icon_list]
[icon_list_item type=”check”] akaratlan sérülések (pl. autóbaleset, elesés, égés, vízbe fulladás)[/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] szándékos sérülések (pl. lőfegyverhasználat, szexuális zaklatás, családon belüli erőszak)[/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] gyakoribb munkahelyi balesetek és termeléskiesés [/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] gyakoribb családi problémák, szakítások [/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”]alkoholmérgezés [/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] magas vérnyomás, agyvérzés és egyéb szívvel kapcsolatos megbetegedések [/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] májbetegség [/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”]idegkárosodás [/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] szexuális problémák [/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] maradandó agykárosodás [/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] B1-vitamin-hiány, amely amnéziát, fásultságot és tájékozódási zavart eredményezhet [/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] fekélyek [/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] gyomorhurut (a gyomorfal gyulladása) [/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] alultápláltság[/icon_list_item]
[icon_list_item type=”check”] száj- és torokrák[/icon_list_item]
[/icon_list]
[custom_headline type=”left, center, right” level=”h2″ looks_like=”h5″ accent=”true”] Az alkohol rövid története [/custom_headline]
Erjesztett italok a korai egyiptomi civilizációban.
Erjesztett gabonát, gyümölcslevet és mézet már évezredek óta használnak alkohol (etil-alkohol vagy etanol) előállítására.
Az erjesztett italok már az ókori egyiptomi civilizációban jelen voltak, és előkerültek bizonyítékok arra is, hogy az ókori Kínában már kb. i. e. 7000-ben létezett egyfajta alkoholtartalmú ital. Indiában i. e. 3000 és 2000 között fogyasztották a „szúra” nevű, rizsből lepárolt szeszes italt.
A babiloniaknál már i. e. 2700-ban volt istennője a bornak. Görögországban az egyik első alkoholtartalmú ital, amely népszerűvé vált, a mézből és vízből erjesztett méhsör volt. A görög irodalom tele van a túlzott ivás elleni figyelmeztetésekkel.
Számos amerikai indián civilizáció fejlesztett ki alkoholos italokat a Kolumbusz előtti időkben. Dél-Amerikában, az Andok térségében kukoricából, szőlőből vagy almából állítottak elő különböző erjesztett italokat, amelyek neve „csicsa” volt.
A 16. században az alkoholt orvosi célokra is széles körben használták. A 18. század elején a brit parlament elfogadott egy törvényt, amely szorgalmazta a gabonából készült szeszes italok előállítását. Az olcsó szeszes italok elárasztották a piacot, és a fogyasztás a 18. század közepére érte el csúcspontját. Angliában a ginfogyasztás elérte a kb. 70 millió litert, és az alkoholizmus elterjedtté vált.
A 19. század új irányzatokat hozott: a mértékletességi mozgalom a mérsékelt alkoholfogyasztást kezdte hirdetni, majd az alkohol teljes betiltását követelték.
1920-ban az USA elfogadott egy törvényt, amely betiltotta a szeszes italok gyártását, eladását, importálását és exportálását. Az illegális alkoholkereskedelem virágzásnak indult, ezért 1933-ban feloldották a szesztilalmat.
Ma a becslések szerint az USA-ban 15 millió alkoholista van, és a halálos autóbalesetek 40%-ában játszik szerepet az alkohol.
Forrás: Igazság az alkoholról drogfelvilágosító füzet
[share title=”Oszd meg!” facebook=”true” twitter=”true” google_plus=”true” linkedin=”true” pinterest=”true” email=”true”]